Emmetropia

Azt a szemet, amely nyugalmi állapotban a végtelenből jövő párhuzamos fénysugarakat úgy töri meg, hogy azok az ideghártya / retina / síkjában egyesülnek képponttá, helyes fénytörésű, emmetrópiás szemnek nevezzük.

Myopia

Azt a szemet, amely a végtelenből érkező párhuzamos sugarakat a retina előtt töri meg, myopiás szemnek nevezzük. A myopiás szemű egyén csak véges távolságon belül lát élesen, de távolra nem, azaz rövidlátó.

Hypermetropia

Azt a szemet, amely a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarakat a retina mögött töri meg, hypermetrópiás szemnek nevezzük. A hypermetrópiás szemű egyén távolra sem, közelre sem lát élesen, azaz távollátó vagy túllátó.

Asztigmiák

Ha a szem törőközegeinek együttes optikai hatása különböző meridiánokban eltérő, akár a szaruhártya, akár a lencse vagy mindkettő együttes aszférikus hibájának következtében, akkor asztigmiáról beszélünk.

Egyszerű asztigmia

Előfordul, hogy a szem törőközegeinek törőereje az egyik tengelyben emmetrópiás, a másikban viszont vagy nagyobb, myopiás, vagy kisebb, hypermetrópiás. Eszerint beszélünk egyszerű asztigmiáról.

• Egyszerű myop asztigmia
  Egyszerű myop asztigmia esetén a fénysugarak a retinán, illetve előtte találkoznak.
• Egyszerű hypermetrop asztigmia
  Egyszerű hypermetróp asztigmia esetén a fénysugarak a retinán, illetve mögötte találkoznak.

Összetett asztigmia

Az asztigmia társulhat myopiával vagy hypermetrópiával, ilyenkor az asztigmia mindkét tengelyében vagy myopiás, vagy hypermetrópiás a fénytörés, de különböző fokban. Ekkor összetett asztigmiáról beszélünk.

• Összetett myop asztigmia
  Összetett myop asztigmia esetén a fénysugarak a retina előtt találkoznak, de nem azonos mélységben.
• Összetett hypermetrop asztigmia
  Összetett hypermetróp asztigmia esetén a fénysugarak a retina mögött találkoznak, de nem azonos mélységben.

Kevert asztigmia

Ha a szem fénytörése az egyik tengelyben pozitív, azaz myopiás, a másikban negatív, azaz hypermetrópiás, akkor kevert asztigmiáról beszélünk. Kevert vagy mixt. asztigmia esetén a fénysugarak a retina előtt és mögött találkoznak.

Presbyopia vagy öregszeműség

Kb. 40 éves kor után az egyébként távolra jól látó szem egyre rugalmatlanabbá válik, csökkent alkalmazkodását közelre nézéskor olvasó szemüveggel pótolni kell. Az alkalmazkodóképesség a lencse rugalmasságának fokozatos elvesztése révén a korral egyre csökken, és bekövetkezik a presbyopiás állapot.
Az emberi szem a szervezetnek az a része, mely az életkor előrehaladtával a leghamarabb veszíti el azokat a tulajdonságait, melyekkel fiatal korban rendelkezik. Nevezhetjük ezt a folyamatot a szem elöregedésének.

A presbyopia legfeltűnőbb jele az olvasáskor jelentkező problémák megjelenése: a homályos látás és az olvasótávolság meghosszabbodása. Ennek a jelenségnek az oka a szem alkalmazkodóképességének csökkenése, majd az életkor további előrehaladtával a teljes megszűnése. Ez a folyamat minden embernél megállíthatatlanul lezajlik.
A probléma lényege, hogy bár távolra szemüveggel vagy anélkül élesen látunk, közelre azonban nem. Ez alól csak néhány rövidlátó kivétel, akiknek időlegesen nincs szükségük szemüvegre olvasáshoz.

Ha más szemhibával / hypermetropia, asztigmiák / társul, akkor a páciensnek mind távolra, mind közelre nézéshez szüksége lesz szemüvegre.
A presbyopiát korrigáló szemüveg viselése csak közelre nézéskor szükséges, távolra tekintéskor a képet elmosódottá teszi és zavar.