Minden, amit a rövidlátásról tudni érdemes

A rövidlátás, másnéven myopia, egy gyakori látáshiba, amelynek jellemzője, hogy csak a közeli tárgyak élesek, messzire már nem látunk élesen.

A szem anatómiája

A rövidlátás okainak megértéséhez érdemes áttekinteni a szem anatómiáját. A szem belső részén az átlátszó üvegtest helyezkedik el. Az üvegtest koponya felőli oldalán található a fényérzékelő sejteket tartalmazó retina, azaz látóhártya, innen lép ki a látóideg. A szemet belülről kifelé az érhártya és az ínhártya veszik körül, amelyek elől „lyukasak”, teret hagyva a szivárványhártyának és a szivárványhártya által körülvett pupillának, ahol a fény behatol a szembe. A szivárványhártya és a pupilla előtt a szintén átlátszó szaruhártya helyezkedik el. A pupilla mögött található a szemlencse, amely a retinára fókuszálja a fénysugarakat. A szemlencsét ún. lencsefüggesztő rostok tartják, és alakja pedig a sugárizom összehúzódásával, illetve elernyedésével változtatható — így tudunk közelre és távolra is fókuszálni. Ez az alkalmazkodási képesség az életkor előrehaladtával csökken, ilyenkor van szükség olvasószemüvegre.

És mikor következik be a rövidlátás? Röviden akkor, ha túl nagy a szem ún. törőereje, azaz a szaruhártya és a szemlencse a retina elé fókuszálja a képet. Emögött leggyakrabban vagy a túl domború szaruhártya és szemlencse áll, vagy pedig a túl hosszú szemtengely. Ez utóbbi esetben a rövidlátás a növekedés megszűnéséig (20-as évek eleje) romolhat.

Genetikai tényezők

A rövidlátás a legtöbb esetben örökölt, és fiatal korban alakul ki. Amennyiben felnőttként válik rövidlátóvá valaki, fontos az alapos orvosi kivizsgálás, ugyanis a látászavar felnőttkori kialakulása mögött komoly problémák állhatnak (ideghártya leválás, cukorbetegség, szürkehályog).

Súlyossága szerint lehet:

• kisfokú rövidlátás: 0-6 közötti dioptria
• közepes fokú rövidlátás: 6-12 közötti dioptria
• nagyfokú rövidlátás: 12 dioptria felett

A kialakulás szempontjából pedig az alábbi típusokról beszélhetünk:

• egyszerű rövidlátás: az egyszerű rövidlátást a szem megnövekedett törőereje okozza: vagy a szaruhártya és a szemlencse túl domború, vagy pedig a megnyúlt szemtengely. A legtöbb esetben már a gyermekkor során kialakul. Remekül korrigálható szemüveggel, illetve kontaktlencsével.

• malignus myopia: a rosszindulatú rövidlátás esetén a szemgolyó hossza a növekedés lezárultával is tovább nő. Nehezen korrigálható, és akár vaksághoz is vezethet.

• szürkületi rövidlátás: rossz látási viszonyok közepette, például szürkületben tapasztalható rövidlátás, a retinára vetülő kép nem elég kontrasztos, így a szemnek problémát okoz a fókuszálás.

• akkomodációs görcs: amikor valaki túl sokáig koncentrál közelre (számítógép monitor, olvasás stb.), a sugárizmok begörcsölnek, és nem tudnak eléggé elernyedni a távolra nézéskor sem, ami rövidlátás-szerű tüneteket okoz (pseudomyopia).

• indukált rövidlátás: enyhe, vagy közepes mértékű miópia, amit kiválthat többek között szürkehályog, egyes gyógyszerek szedése, vagy a megnövekedett vércukorszint.

• lencsemiópia: a lencsemiópia mögött a szem fénytörő közegeinek megváltozott törésmutatója áll (okozhatja pl. szürkehályog).

Ha Ön vagy párja rövidlátó, sajnos nagyobb rá az esély, hogy gyermekük is rövidlátó lesz. Bár iskoláskor előtt nem mindig könnyű kiszűrni, van néhány jel, ami erre utalhat. Ha például óvodáskorú gyermeke csak közelről hajlandó TV-t nézni, illetve gyakran közelről nézeget tárgyakat, jó eséllyel rövidlátó. Az iskoláskorú gyermekeknél már észreveszik és meg tudják fogalmazni, ha nem látnak el rendesen a tábláig, náluk inkább a támogatás, a szemüveggel kapcsolatos ellenérzések legyőzése a feladat.

Az egyszerű rövidlátás könnyen korrigálható szemüveg vagy kontaktlencse segítségével. Mivel a rövidlátók szeme túl közelre fókuszál, ezért mínuszos dioptriájú, úgynevezett szórólencsére van szükségük.

Az optometrista látásvizsgáló tábla, skiaszkópia és egy automata berendezés segítségével meghatározza a szemek fénytörési hibáját. Ezután egy speciális, cserélhető lencséjű szemüveggel állapítja meg, mekkora dioptriára lenne szüksége a vizsgált személynek. A megfelelő szemüveg kiválasztásánál szükség van még továbbá a pupillák távolságának meghatározására is.

A kontaktlencsék hasonlóan működnek, mint a szemüvegek, csak itt a fénytörést korrigáló lencse közvetlenül a szaruhártyára kerül fel. A kontaktlencsék sok előnnyel rendelkeznek, de mivel csökkentik a szaruhártyához jutó oxigént, ezért minimum heti egy-két alkalommal, illetve napi pár órára ajánlott szemüveget is viselni, hogy a szaruhártyánk regenerálódni tudjon.

Szemüveg vagy kontaktlencse?

Kontaktlencsék viselése során a szemüvegekkel szemben az egész látótér éles, így jobb térlátást kapunk, mert szélesebb az éles látómező és a szemüveglencse széleinél jelentkező torzító hatást is kiküszöböljük. Ez kiemelten igaz azokra, akik nagyfokú rövidlátásban szenvednek, náluk jelentősen javulhat a látásélmény. Sportolásnál szintén érdemes lehet lencsét viselni, mert így nem veszélyeztetjük szemüvegünk megsérülését és szabadabban mozoghatunk.

Bár némileg más látásélményt nyújtanak, a szemüvegek viselése kényelmesebb lehet, mint a kontaktlencséké. Szemüveget egész nap lehet viselni, és a lencseviselésnél ritkábban fordul elő szemszárazság.

Mivel a helyes döntéshez sok egyéni tényezőt kell figyelembe venni, mindenképpen egyeztessen szemorvosával, optometristájával!