A távollátás, azaz hipermetrópia okai, típusai és kezelési lehetőségei

A távollátás, másnéven hipermetrópia (hypermetropia), egy látáshiba, amelynek változatos tünetei lehetnek, és többféle távolságra okozhat homályos látást, ami lehet időszakos, vagy állandó probléma is.

A szem anatómiája

A távollátás okainak megértéséhez érdemes gyorsan áttekinteni a szem anatómiáját. A szem belső részén az átlátszó üvegtest helyezkedik el. Az üvegtest koponya felőli oldalán található a fényérzékelő sejteket tartalmazó retina, azaz látóhártya, innen lép ki a látóideg. A szemet az belülről kifelé az érhártya és az ínhártya veszik körül, amelyek elől „lyukasak”, teret hagyva a szivárványhártyának és a szivárványhártya által körülvett pupillának, ahol a fény behatol a szembe. A szivárványhártya és a pupilla előtt a szintén átlátszó szaruhártya helyezkedik el. A pupilla mögött található a szemlencse, amely a retinára fókuszálja a fénysugarakat. A szemlencsét ún. lencsefüggesztő rostok tartják, és alakja pedig a sugárizom összehúzódásával, illetve elernyedésével változtatható — így tudunk egyszer közelre, egyszer pedig távolra fókuszálni.

Mikor lesz valaki távollátó? Röviden akkor, ha a szem törőereje túl kicsi, azaz a szaruhártya és a szemlencse a retina mögé fókuszálja a közeli tárgyak képét. A távollátás mögött leggyakrabban a túl lapos szaruhártya és szemlencse, vagy pedig a túl rövid szemtengely állhatnak, amely tulajdonságok a feltételezések szerint genetikai okokra vezethetők vissza.

• gyenge távollátás (fakultatív hipermetrópia): +3 dioptriáig
• közepes távollátás (relatív hipermetrópia): +3-tól +6.00 / +8.00 dioptriáig
• erős távollátás (abszolút hipermetrópia): +6/+8 dioptrián felül

A fakultatív hipermetrópia időnként majdnem észrevehetetlen, mivel fiatal korban még kellően rugalmas a szemlencse, hogy akkomodációval ellensúlyozza a problémát. Ilyenkor a sugárizmok folyamatosan összehúzott állapotban vannak, ami fáradásos panaszokhoz (rossz közérzet, fejfájás) vezethet, ezzel együtt a szem még képes éles képet létrehozni a retinán.

A gyermekkori távollátás, a gyermek növekedésével együtt csökkenhet — amikor azonban a távollátás mértéke meghaladja a +3 dioptriát, fontos, hogy korrigáljuk a gyermek látását, mert különben kialakulhat az ún. akkomodatív kancsalság. Fontos megjegyezni, hogy a távollátásra felírt szemüvegekre, az akkomodáció tehermentesítésére szükség van.

Az egyszerű távollátás könnyen korrigálható szemüveg vagy kontaktlencse segítségével. Mivel a távollátók szeme túl messzire fókuszál, ezért pluszos dioptriájú, konvex gyűjtőlencsére van szükség.

A szemész először látásvizsgáló tábla, vagy egy automata berendezéssel, vagy kisgyerekeknél, illetve skiaszkópia segítségével megállapítja a szemek fénytörési hibáját. Ezután egy speciális, cserélhető lencséjű eszközzel, próbakerettel lehet megállapítani, milyen dioptriával látjuk élesen a szemvizsgáló táblát. A megfelelő szemüveg kiválasztásánál szükség van még továbbá a pupillák távolságának megmérésére is.

A kontaktlencsék alapvetően ugyanazt a célt szolgálják, mint a szemüvegek, csak itt a fénytörést korrigáló lencse közvetlenül a szaruhártyára kerül fel. A kontaktlencsék sok előnnyel rendelkeznek, például használatukkal sportolásnál nem veszélyeztetjük szemüvegünk megsérülését, nem párásodnak, nem csúszkálnak az ember orrán, és nem nyomják meg azt.

Mivel a helyes döntéshez sok egyéni tényezőt figyelembe kell venni, mindenképpen egyeztessen optometrista kollégáinkkall!