A szemszárazság kezelése
Száraz szem: mi okozza?
A szemszárazság mögött nem mindig lehet egy okot kiemelni. Sok esetben több dolog lehet a hátterében. Hogyan is alakul ki a szemszárazság?
A szem külső rétegét a szaruhártya és a kötőhártya képezik. A szem megfelelő működéséhez fontos, hogy a felszíne nedvesen legyen tartva. Ennek több oka is van. Egyfelől a szaruhártya érhálózata, amely az oxigént csak a levegőből tudja felvenni, ehhez pedig egy folyadékfilmre van szüksége, amibe beleoldódhat a légköri oxigén. A megfelelő fénytöréshez pedig szintén szükség van a könnyfilmre. Ezen túl a könny segít a szennyeződések eltávolításában és a fertőzések elleni védelemben is.
A szemszárazság többféle módon kialakulhat, de a lényeg, hogy a könnyfilm károsodik, és nem tudja megfelelően ellátni a fent említett funkciókat.
A könnyfilm
A könnyréteg három fázisból áll. A legbelső réteg egy mucinréteg, egy nyákos, sűrű anyag, ami a szem felszínéhez rögzíti a könnyet. A középső fázis a vizes fázis. Legkívül pedig egy olajos lipidréteg található, amely a párolgás ellen védi a könnyfilmet.
A könnyfilm az alábbi anyagokat tartalmazza:
● Víz: a víz tartalmazza oldottan a különféle elektrolitokat, ásványi anyagokat, vitaminokat. Ezek az anyagok táplálják a szaruhártya és a kötőhártya sejtjeit,
● Fehérjék: immun- és egyéb funkciókat látnak el,
● Mucinok,
● Lipidek.
A könnyfilm különféle összetevőit más-más mirigyek termelik. Fontos tudni, hogy a könnytermelő mirigyek és a szemfelszín egy összetett, érzékeny rendszert alkotnak, amely működését több dolog is megzavarhatja, túlterhelheti. Ekkor alakulhat ki a szemszárazság.
A szemszárazság tünetei
A szemszárazság az alábbi tünetekkel járhat:
● Égő, fájó, viszkető szemek
● Vörös szemek, kitágult vérerek
● Idegentest-érzés (mintha valami belement volna)
● Homályos látás
● Fényérzékenység
● Nedvedző szemek
A szemszárazság okai
1. A pislogás hiánya
A képernyők nézése közben ritkábban pislogunk, mint általában. Ugyanez igaz a vezetésre. Pedig a pislogás elengedhetetlen a szem nedvesítéséhez, oxigénellátásának biztosításához. Ha nem pislogunk elég gyakran, gyorsabban elpárolog a könnyfilm, mint ahogy azt pótolnánk.
2. Száraz levegő, szél
A levegő hőmérséklete, páratartalma és a szél szintén fontos szerepet játszik. A túl meleg, száraz levegőben gyorsabban párolog a könnyfilm, ezért, ha nem elég hatékony a könnytermelés, kiszáradhat a szem. Ugyanez igaz a légkondicionáló által párátlanított belső terekre.
3. Helytelen kontaktlencseviselési szokások
A kontaktlencseviselés egyik legnagyobb hátránya, hogy a lencse elzárja a szemfelszínt a külvilágtól, így a szaruhártya és a kötőhártya nehezebben jut oxigénhez. Ha az ajánlottnál többet viseljük a kontaktlencsét, az alatta elterülő hámszöveteknél szemszárazság jön létre.
4. Egyéb egészségügyi okok
A szemszárazságot általában egyszerű, hétköznapi okok váltják ki. Néha azonban gyógyszerhasználat (antihisztaminok, bétablokkolók), hormonális változások (terhesség, változókor), és más egészségügyi problémák (Sjögren szindróma) is okozhatják. A dohányzás, a szem fertőzései (bakteriális, virális) és a könnycsatorna problémái szintén szemszárazsághoz vezethetnek.
A szemszárazság kezelése
A szemszárazság kezelése a kiváltó okok és a tünetek súlyossága alapján többféle módon történhet. Súlyosabb tünetek esetén mindenképpen keressük fel szemészünket!
● Az enyhe tüneteket gyakori pislogással, elegendő víz ivásával és a 20-20-20-as szabály betartásával megszüntethetjük, vagyis 20 percenként, 20 másodpercig fókuszáljunk 20 lábnyira (6 méterre) lévő tárgyakra.
● A kontaktlencseviseléssel kapcsolatos problémák nagy része is megszüntethető némi odafigyeléssel. Választhatunk akár szilikon-hidrogél kontaktlencséket is, amelyeknek magas az oxigén áteresztő képessége
● A szemcseppek, műkönnyek szintén segíthetnek a könnytermelő rendszerünknek.
● Amennyiben vírusos vagy bakteriális fertőzés áll a háttérben, akkor antibiotikumos vagy antivirális szemcseppel kell kezelni.
● Egészségügyi háttérproblémák esetén azokat kell kezelni.